Az ügyfél jogai

Eljárási alapelvek, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján

Ügyféli jogok és kötelezettségek, az ügyfeleket érintő legfontosabb alapelvek

  • A hatóság az eljárása során köteles a jogszabályokat megtartani és másokkal is megtartatni, hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében gyakorolja, a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza.
  • A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
  • A hatóság az ügyfél jogát vagy jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozhatja.
  • A hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg.
  • Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell intézni.
  • A közigazgatási eljárásban tilos minden különbségtétel, ami az ügyfél, illetve egyéb résztvevő eljárási jogainak csorbítását eredményezheti.
  • Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani,.
  • A hatóság az eljárása során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.
  • Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használata.
  • A hatóság a nem jogszabályszerű  eljárásával az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.
  • Törvényben meghatározott kivétellel az ügyfelet megilleti a jogorvoslathoz való jog, ennek érdekében fellebbezést, újrafelvételi kérelmet, méltányossági kérelmet, jogszabálysértés esetén a bírósághoz keresetet nyújthat be,.
  • A hatóság biztosítja, hogy az ügyfél, egyéb résztvevő a jogairól, kötelezettségeiről az eljárás során tudomást szerezzen, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
  • A hatóság a jogi képvisel? nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja a jogairól, kötelezettségeiről, az ügyre irányadó jogszabályi rendelkezésekről,
  • A természetes személy ügyfél részére a hatóság tájékoztatást ad a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.
  • Az ügyfél a törvényben meghatározott korlátozásokkal az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, illetve a költségek megfizetése mellett másolatot kérhet.
  • A hatóság gondoskodik a védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.
  • A közigazgatási eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.
  • Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére, a rosszhiszeműséget a hatóságnak kell bizonyítania.
  • A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek viselésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.
  • A költségtakarékosság és a hatékonyság jegyében a hatóság úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza és az eljárás a lehet? leggyorsabban lezárható legyen.
  • Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről.

Ügyfél

A közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkez? szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

Eljárási képesség

A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkez? személyt is megilleti az eljárási képesség.

Képviselet

Ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes meghallgatását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfél (ügyfelek) képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy . Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló felhívás ellenére sem igazolta. A természetes ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, nincs törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel.

Az ügyfél nyilatkozata

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti.

Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásban a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat.

Az ügyfél megtagadhatja a törvényen vagy kormányrendeletben foglalt (kötelező) adatszolgáltatást, ha

  • nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,
  • nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a kötelez? adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős tényt elhallgat, eljárási bírsággal sújtható.

Eljárási bírság

Az eljárási bírság legkisebb összege 5.000.-Ft, legmagasabb összege természetes személy esetében 500.000.-Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez? szervezet esetében pedig 1.000.000.-Ft, mely ismételten is kiszabható.

Igazolási kérelem

Aki az eljárás során határidőt vagy határnapot önhibáján kívül elmulaszt, igazolási kérelmet terjeszthet elő, egyben pótolnia kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül kell előterjeszteni annál a szervnél, ahol mulasztott. Ha a mulasztás később jut az érintett tudomására, a 8 napot a tudomásra jutástól kell számolni, azonban a mulasztástól számított 6 hónapon túl nincs helye igazolási kérelemnek.

Az eljárás irataiba való betekintés

Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet.

Nem tekinthet bele az ügyfél:

  • a döntés tervezetébe,
  • az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
  • a felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
  • az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

Az ügyfél kérheti az adatok konkrét megjelölésével az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának kizárását személyes adatainak, valamint üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében.

Jogorvoslati jogosultság

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Az általános fellebbezési határidő a döntés közlésétől számított 15 nap. A fellebbezést a döntéshozó szervnél vagy annak fellebbezés elbírálására jogosult szervénél kell a határidőn belül benyújtani, illetve postára adni.

Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül.

Scroll Up
Betűméret változtatása
Kontraszt