Helyi iparűzési adó

Az ügytípus általános jellemzője

Az iparűzési adó alanya

Az önkormányzat illetékességi területén állandó és ideiglenes vállalkozási tevékenységet végző:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,-Ft-ot meghaladja
  • a jogi személy (a felszámolás és végelszámolás alatt álló is)
  • egyéb szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség – így bevallás-benyújtási kötelezettség – , ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.

Amennyiben az adóalany székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – az adóalanynak a Htv. mellékletében meghatározott módon meg kell osztania.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

  • a.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
  • b.) bármely – az a.)  pontba nem sorolható – tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
  • c.) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt ? eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól-az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység az első 30 napban adómentes, a 31. naptól kezdve az adó mértéke 5000,- Ft/nap

A helyi iparűzési adó alapja

  • az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.
  • A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII törvény tartalmazza a 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónemek, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) és a kisvállalati adónak (KIVA) szabályait, mely ezen adónemeket választó vállalkozások számára az adminisztrációs terhek egyszerűsítését jelenti.
    Az említett adónemeket választó adózóknak az önkormányzati adóhatóság felé két kötelezettséget is teljesíteniük kell: – változásbejelentést és a lezárt előző időszakra a záróbevallás megtételével kapcsolatos kötelezettséget is rendezniük kell.
    A kisadózók tételes adójának (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
    Az adóalap tételes összegben való meghatározását a kisadózó vállalkozási lét teljes időszakára lehet választani és ez a döntés mindaddig nem változtatható meg, amíg a vállalkozó kisadózó vállalkozásnak minősül.
    A KATA-t választóknak ? változatlan tényállás esetén ? iparűzési adóelőlegbejelentési, – bevallási és -fizetési kötelezettsége, továbbá adóalap megosztási kötelezettsége sem lesz.
    A kisvállalati adót (KIVA) választó vállalkozás nem mentesül a helyi iparűzési adóbevallás és megfizetés alól. Az adóalanyiság a bejelentést követő év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre. A kisvállalati adó alapja a kisvállalati adó 1,2-szerese, az adót az iparűzési adóbevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e
    Változás még az iparűzési adóban, hogy megváltozik az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeknél az iparűzési adó alapjának a számítása. A nettó árbevételből az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak 500 millió Ft-os árbevétel alatt vonható le teljes összegben. Felette bevételtartományok kerültek kialakításra (0,5-20 milliárd Ft, 20-80 milliárd Ft, 80 milliárd Ft felett), amelyekben a bevételre eső fenti csökkentő tételnek csak egy sávosan csökkenő része vonható le az adóalapból (85 %, 75 %, 70 %) .

Az adó mértéke: az adóalap 1,5 %-a

Ha vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania.

Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő – feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- forintot meghaladja -, a jogi személy, valamint az egyéb szervezet esetében – ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll – ha az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 4.000.000.- forintot várhatóan nem haladja meg, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a.

Önkormányzat által biztosított mentesség, kedvezmény

Az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint

Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalakozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

Bevallás

Teendők az önkormányzat adóhatósága felé:

  • a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az iparűzési adó alá,
  • adóbevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani és az adót egyidejűleg megfizetni,
  • adóelőleget határozat (fizetési meghagyás) alapján évente kétszer kell fizetni március 15-ig, illetve szeptember 15-ig,
  • a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

2017. január 1-től a helyi iparűzési adóbevallás elektorinus benyújtása, ügyfélkapun keresztül:

Adó megfizetése

A befizetés történhet csekken vagy átutalással a 11744137-15404716-03540000 számlaszámra.

Befizetési határidő

  • Első félévi előleg: március 18.
  • Előző évi adókülönbözet: május 31.
  • Második félévi előleg: szeptember 16.
  • Adóelőleg feltöltés: december 20.

Illetékesség

Tiszalök város közigazgatási területe.

Ügyintéző személy/szervezet

Polgármesteri Hivatal – földszint 8. iroda; +36 42 578 507
Ügyfélfogadás
Hétfő 08:0012:00
Kedd 08:0012:00
Szerda 08:0016:00
Csütörtök 08:0012:00
Péntek 08:0012:00

Jogorvoslati lehetőség

  • Az első fokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz címzett, Tiszalök Városi Önkormányzat Jegyzőjéhez benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.
  • A fellebbezési illeték mértéke, ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 500.000 Ft. A fellebbezési illetékes Tiszalök Városi Önkormányzat 11744137-15404716-03470000 számú ?Államigazgatási eljárási illeték beszedési számla? javára átutalással vagy csekken kell megfizetni.

Kapcsolódó jogszabályok

  • Az adózás rendjét szabályozó többször módosított 2003. évi XCII. tv.
  • A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
  • A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény
  • Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról 15-2016-XII-29 A helyi adókról önkormányzati rendelete

Csatolmányok

Scroll Up
Betűméret változtatása
Kontraszt