Tiszalök régészeti értékei

Lelőhelyek a településen:

A település határában találtak anyagot a késői bronzkorból, vaskorból, korai vaskorból. Szkíta nyílhegyet és vaskarperecet is szolgáltattak be.  Rázom és Tiszalök között 116 szarmata korabeli gyöngyöt találtak. A gimnázium építésénél Árpád-kori karperecekre bukkantak. Gazdag leletanyagban a “Fészakalja”, a “Kisvajas-” és “Nagyvajas-domb” a “Botos-part” a Halmitanya környéke és a Hajnalos tanya melletti rész. 1948-ban az Árpád u. 17. szám alatt népvándorlás kori germán női sír került elő gazdag mellékletekkel (borostyánüveg gyöngyök, arany fülbevaló, bronztükör, két ezüst ruhakapocs (fibula), aranyozott ezüst övcsat, két ezüst karperec, agyag orsógomb).

A középső-dűlőben 3 db. “serleges” és 1 db. “antennás” bronzkard került el a korai vaskorból (i.e. 500).

Tiszalökön talált Szkíta bögre a Kr.e. V. századból.
Tiszalökön talált Szkíta bögre a Kr.e. V. századból.

(Az illusztráció Varga Géza írástörténész leírása alapján készült, a leletről készült fotó a Nemzeti Múzeum Régészeti Könyvtárában található )

Árpád-kori falu Tiszalökön:

Az erőmű iparvágányának elágázásától keletre, 1953-ben szarmatakori kemence-csoportot találtak. Előkerült egy 35-házas lakótelep az I. István és I. László kor közötti időből. A rázomi ásatások Árpád-kori falu alapjait tárták fel. A tiszalöki gázvezeték földmunkái során régészeti leletek kerültek felszínre. 1993-ban a Szabadság utcában két helyen is volt kisebb ásatás, hol az egész megyében ritkaság számba menő sírokra akadtak. Dr. Istvánovits Eszter régész a leleteket a hunkorból származtatja.

Ezt írja: Sajátos módon a Tiszának e kellemes partszakaszát nem egyetlen nép szemelte ki magának temetkező helyül. Három évszázaddal később az avarok is ugyanott temették el halottaikat anélkül persze, hogy sejtették volna, hogy mindössze pár száz méterre már korábban itt élt emberek maradványait rejti a föld.

foldbe-asott-haz

(földbe ásott ház, /veremház/)

A régészeti leletek tehát azt igazolják, hogy a Tiszának ez a része már nagyon régen lakott hely volt. Hogy a mai város helyén mikor települt meg az első ember, az bizonytalan. Joggal tételezhetjük fel, hogy már az ősállatokkal egy időben lakták. Az erőmű építésekor a mélyből mamut, bölény, orrszarvú csontok kerültek felszínre. Találtak egy kalcedon pattintott kőpengét is. Ez a jégkorszakban élt ember eszköze volt.

Virgina-kódex:

virginia-kodex

 

Negyedrétű, két rézkapcsos, bőrkötésű, 150 lapból álló, kemény papírra, új gót betűkkel írt kézirat, kódex. Leírója egy ismeretlen nevű Ferenc-rendi szerzetes, aki a Klarissza-apácák számára készítette.

Tartalma: Assisi Szent Ferenc élete, vallásos oktatások és apácáknak való regulák.

1844-ben fedezték fel a tiszalöki római katolikus plébánián, ahonnan Dessewffy Virginia grófné küldte be az Akadémiának (innen kapta a nevét). Kiadása az Országos Széchenyi Könyvtár Nyelvemléktárának III. kötetében (Komáromy Lajos és Király Pál rövid ismertetésével).

 

Scroll Up
Betűméret változtatása
Kontraszt