TÁJÉKOZTATÁS AZ ENGEDÉLY NÉLKÜL FÚRT VAGY ÁSOTT KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSÉRŐL

Nem kell aggódniuk az engedély nélkül létesített fúrt kutak tulajdonosainak, ugyanis két év haladékot kapnak az engedélyeztetésre.

Lapunk megbízható információi szerint az Országgyűlés december elején megszavazza a kormány törvénymódosítási javaslatát, így az idén december végéig szóló engedélyeztetési határidő 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A jogalkotónak még tisztáznia kell az eljárási rendet, pontosabban azt, hogy az ilyen kutak tulajdonosainak mi a teendőjük a kitolt türelmi idő végéig. Addig senkinek semmilyen kötelezettsége nincsen.

A házi fúrt kutak szabályozásának kérdése tízéves történet, a témával lapunk is többször foglalkozott. Mint ismeretes, az Európai Unió kérte Magyarországot, hogy tisztázza, mennyi ilyen kút van és azok mely területen helyezkednek el. Ha ennek nem teszünk eleget, az ország szankciókra számíthat. A vízgazdálkodási törvénybe 2016-ban került bele az a passzus, amely szerint engedélyt kell kérni a korábban engedély nélkül létesített kutakra is. A parlament júliusban megszavazta a jogszabály újabb módosítását, amely szerint sem engedélyeztetni, sem bejelenteni nem kellett volna a 80 méternél sekélyebb és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Augusztusban azonban Áder János köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság megvétózta a változtatást. A döntést azzal indokolták, hogy a módosítás veszélyeztetné Magyarország vízgazdálkodását és a felszín alatti vizek védelmét.

Font Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője korábban elmondta: tudomásul veszik és értik Áder János köztársasági elnök felvetéseit, nem hagyják figyelmen kívül az Alkotmánybíróság döntését sem, ugyanakkor leginkább a fúrt kutak tulajdonosainak érdekeit szeretnék szem előtt tartani. Álláspontjuk szerint, ha díjkötelezettséget rónak ki, akkor a tulajdonosok nem jelentik be a kutakat, és így nem derül ki, hány ilyen létesítmény van Magyarországon. A legérzékenyebb vízbázisok védelme érdekében azonban erre az információra szükség lesz. A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra is vonatkozik.                                                                                                                                                                                                                                                                                                     (forrás : Kelet-Magyarország)

ELŐZMÉNY :

A vízgazdálkodásról szóló 2016. évi XLI. törvény módosítása értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító ásott illetve fúrt kutat, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül létesített kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni

Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogifennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

  1. a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
  2. aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  3. ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  4. ac) nem gazdasági célú vízigény;
  5. b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség évenkénti vizsgálatának elvégeztetése.

Röviden összefoglalva a fenti feltételeket:

a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:

– a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során minden esetben szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány kitöltése szükséges, amely a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalban szerezhető be, vagy itt letölthető : Kérelem kutak fennmaradásához

A kérelmet a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője részére kell benyújtani.

Scroll Up
Betűméret változtatása
Kontraszt